Cím: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi út 72.
Pllét.: 1721-ben. Akv. 1723-tól.
Plt.: 34 x 16 x 13 x 42 m. Sarlós Boldogasszony tiszt. é. 1772-ben (M).
Plház é.: 1784-ben (M).
Plébániavezető: A bicsérdi plébános látja el.
Filiák: Kővágótőttős (4,5). Ősi település. Tpl.: Szt. Miklós tiszt. é. a 12. sz.-ban, mai barokk formáját 1780-ban kapta (M). Káp.: a szőlőhegyen, Szűz Mária Szepl. Fogantatása tiszt. é. 1943-ban. - 2. Cserkút (2,5). Tpl.: é. a 13. sz. elején (M). Védőszentje a 18. sz.-tól Keresztelő Szt. János. Freskói 1335-ből származnak. A tpl. teljes felújítást nyert 1965-1970-ben.

Plébánosai: 1701: Keszthelyi János, 1723: Paay András, 1754: Kovács Mihály, 1758: Skultéty János, 1774: Dőry Gáspár, 1787: Graborics János, 1791: Csom József, 1815: Illés Ádám, 1845: Klár József, 1849: Török Pál, 1850: Virág Mihály, 1851: Zsinkó István, 1870: Spiesz János, 1885: Frantich Ágoston, 1906: Kővágó Péter, 1915: Gaál János, 1932: Csáky Benjamin, 1941: Szolga István, 1942: Varga Nándor, Csonka Ferenc 1973: Tímár György 1986-2005; 2006. január 1-től 2017. július 31-ig. Hamzau Relu, 2017. augusztus 1- től 2021. július 31-ig Barics Gábriel bicsérdi plébánosok láták el. "021 augusztus 1-től Simon-Wagner István dr. a Pécs Szent Ferenc plébánia oldallagosan látja el.

 

Kővágószőlős templom történet

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek. A római korban a jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1925-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött mecseki remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét. A templom legkorábbi része, a torony is ebben az időben épülhetett. A templomot 1512-ben átépítették, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapu, amelyet sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos gótikus szentélyről is. A templomot és a mellette elterülő temetőt kőkerítés övezte. A kerítésen belül egy kápolna és egy osszárium ált még, a kerítésen kívül pedig a plébános kőháza. A török időket a település biztonságban vészelte át, katolikus lakossága megmaradt és a templomot is továbbhasználták.

A gótikus épületet csak 1763-1772 között bontatta le  falu birtokosa a pécsi székeskáptalan hogy helyére felépítsék a ma is álló nagyobb méretű későbarokk templomot. Az újjáépítkezésről emlékezik meg – a ma az előcsarnokban látható – későgótikus kőtábla, amelybe másodlagosan, 1772-ben vésték be az építési feliratot. A templom berendezése a XVIII. század utolsó évtizedeiben készült el copf stílusban. Főoltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A szószék és a gyóntatószék a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide 1780 után. A jobboldali mellékoltár fából faragott feszülete a II. József által feloszlatott Jakab-hegyi rendházból került ide a hagyomány szerint. 1784-ben a lebontott régi közelében felépült az új későbarokk stílusú plébániaház is. A templom egyetlen megmaradt középkori része a torony alsó fele, az 1974-79-ben végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.

Oldal: Plébániánk története
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG KŐVÁGÓSZŐLŐS HONLAPJA - © 2008 - 2024 - egyhazkozsegszolos.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat